Néha nagyon elfáradok.
Kívül is, és belül is.
Most nagyon ez van.
…
Nem lenne egyszerűbb beállni a sorba nekem is?
Mi a frászkarikáért érdekel engem a világ baja?
Miért foglalkoztat a kérdés, hogy miért vagyunk itt?
Miért vágyom arra, hogy „mászkáljak világok között”? …
Miért akarom tudni a válaszokat?
Egyáltalán miért vágyom Tudásra?
Miért nem tudok megalkudni én is? A hold helyett bámulni a tévét?
Miért a titkokat akarom meglesni?
Annyira egyszerű lehetne, … de néha azt érzem, hogy nagyon nem az.
Folyamatosan beállok a sorba a pofonokért. Csak hogy tapasztaljak. …
Most úgy érzem, ELÉG, ELFÁRADTAM!
S hogy miért? Talán sosem fogom megtudni ….
De ne aggódj!
Csak NÉHA ….
Aztán újra felállok, és a napba mosolygok.
…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: